Dsida Jenő, a poeta sacer - beszmol
rta: Attila Dtum: 07. februr 2015
Dsida Jenőnek nemcsak szemlyes lettjba s irodalmi munkssgba nyjtott betekintst irodalmi sszejvetelnk, de Lszl Pter Sndor teolgus s a trtneti fldrajz kutatja előadsnak ksznhetően a csald XII. szzadig visszavezethető eredetről is rengeteg rdekes adat s tny trult fel előttnk.

A nv eredete szerinte mongol katonai fegyverre vezethető vissza, amit Erdlyben, kzelebbről Szkelyfldn is ismernek, de nem dsidaknt, hanem kopjaknt megnevezve.

A csald feltehetően a Csngfldről dl fel a Dli-Krptok szaki, azaz erdlyi oldaln vonulva a Szermsgig vndorolt, gy mindenekelőtt a Dlvidken vert tanyt, nem pedig Erdlyben, ahogyan sokan tudni vlik.
Teljes hr
Szmos tovbbi hres csaldnv ktődik a Dsidkhoz (Gcziek, Prnayak, Garamszegiek) rokoni kapcsolatok rvn, s sok tehetsg: katonk, mrnkk, kltők. Egy az utdok kzl szemlyesen is megtisztelte rendezvnynket felesge s gyermekei (kik kzl a kt legfiatalabb Virg s Gergely ugyancsak jelen volt) trsasgban. Dsida Lszl Dsida Jenő msod unokatestvrnek fiaknt bszkn emlkezik a hres nagybcsira s ms neves rokonaira.

A szatmrnmeti szletsű kltő lettjrl sok apr rszletet a szintn szatmrnmeti szletsű, s Dsida lceumban rettsgizett Halmosi Sndor kltő (műfordt, civilben programoz matematikus) versekhez fűztt magyarzataibl ismertnk meg. Dsidt ugyan az iskolkban nem tantottk olyan rszletesen (esetenknt egyltaln nem ez erősen tanrfggő volt, klnsen a Ltező Szocializmusban, azaz mg 1990. előtt), de Jzsef Attila őt tartotta Radntival egyetemben kora legnagyobb magyar kltőjnek. Mindhrmuk lete hamar (30-as veik elejn) kihunyt, amiben a trtnelemnek, a meg nem rtettsgnek, valamint rendkvli lelki rzkenysgknek komoly szerep jutott. (Korai hallt szervi szvbajnak tulajdontjk.)

Dsidt, aki szent kldetst hmozatlanul, kltői meztelensgben trta elnk, sokan őrltnek vltk. Akr Csontvryt a festszetben. Pedig csak tantott folyton-folyvst, nylt őszintesggel s korn (szinte koravnen) megszerzett, megszenvedett letblcsessggel. Mr az rettsgit kis hjn megtagadtk tőle, hisz Valami fj c. verst a magyarsg, pontosabban Trianon gyszaknt rtelmeztk romn fennhatsg alatt oktat tanrai. Pedig kltemnye utalst sem tartalmazott a magyar sors felett rzett fjdalmra. Mikor előszr a magyar szt Dsida kiejtette a vers erre a legtisztbb bizonysg a Psalmus Hungaricus c. versnek kellett megszletnie. Mg gy is korn jttek szvbe markol gondolatai: Bnffy Mikls br megvsrolta a kltemnyt, eltancsolta őt a megjelentetstől, gy az csak halla utn kt vvel szak-Erdly visszacsatolsa napjn ltott napvilgot, ami tovbb erőstette a 2. vh. utni mellőzst, gy a kommunista Magyarorszgon, mint Romniban.

A kltő br partiumi volt (sőt: sokan Szatmrnmetit mg a trtnelmi Partiumhoz sem soroljk!), a megcsonktott orszg helyett az erdlyi sorsot vlasztotta, Kos Krolyhoz s Bnffy Miklshoz hasonlan.

Azt a jsgot s derűt, mely kltszetből rad, Halmosi Sndor szerny htata s Auth Magda, a Kossuth Rdi hullmairl jl ismert zengő-bong hangja, avatott felolvassa tette klnsen lvezetess s tlhetőv. Mintha hirtelen az a kis terem, ahol ltnk, templomm, jmagunk pedig a Nagycstrtk szerzeteseiv vltunk volna, olyan that s magval ragad volt minden gondolat, sz, vessző s pont.