BESZMOL Konferencia a magyar-lengyel bartsgrl
rta: Attila Dtum: 01. prilis 2013
Magyarorszg s Lengyelorszg kt rkletű tlgy, melyek kln trzset nvesztettek, de gykereik a fld alatt messze futnak, sszekapcsoldtak s lthatatlanul egybefondtak. Ezrt egyiknek lte s erőteljessge a msik letnek s egszsgnek felttele. Eme sorok jl kifejtik, hogy a kt nemzetnek, nemcsak kzs mltja van, amely egybefondott, hanem van lehetősgk egy kzs jvő megteremtsre.



Stanisław Worcell szavai jl jellemzik a mrcius 2-4. kztt megrendezett konferencit is a lengyel-magyar bartsgrl, hisz a konferencia nem csak arra adott lehetősget, hogy megismerjk a msik nemzet trtnett s kultrjt, de a kzs mltat is feltrta. Igazi bartsgok kiptsre is lehetősget adott, megismerni a msik npet s megosztani velk az lmnyeinket, nzeteinket, s annak ellenre, hogy nem egy nyelvet beszlnk, egyformn gondolkozunk s viseljk szvnkn a msik nemzet sorst. Tnyleg rződtt az a bizonyos testvri bartsg a kt nemzet kztt.
Teljes hr
A mrcius 2-n megrendezett előadsok a Bem Jzsef Kulturlis Egyeslet szkhelyn hangzottak el, feltrtk a kzs mltat, olyan elemeket ismertnk meg, amelyek a kt nemzetet szorosan egymshoz fűztk a trtnelem sorn.
Az első előadst dr. Puskely Mria tartotta, aki az rpd- s Anjou-kori magyar lengyel dinasztikus kapcsolatokat ismertette velnk. Tbbek kztt a kt orszg kztt ltrejtt hzassgi kapcsolatok voltak rdekesek, megtudhattuk, hogyan nzett ki Szent Kinga, Szent Hedvig, milyen szerepet tltttek be a kt nemzet letben.

Ezt kvetően dr. Tadeusz Kopys meslte el, hogy mikor alakult ki a lengyel-magyar nemzetkzi kapcsolat, ami a Rkczi Ferenc-fle szabadsgharc kitrsvel vette kezdett, vszzadok folyamn pedig elmlylt. 1920-as varsi csata sorn magyarlengyel sszefogs, kzs harc figyelhető meg, amit sokig elhallgattak, hisz tabu volt a kt nemzet bartsga, mint ahogyan az is, hogy a msodik vilghbor sorn a magyarok segtettk a lengyeleket. Az 56-os forradalom sorn is egyfajta segtsgnyjts figyelhető meg.

A dlelőtt folyamn mg prof. dr. Kapronczay Kroly pedig a lengyel menekltek helyzett mutatta be a msodik vilghbor folyamn s azt kvetően. Nem titok, miszerint a magyar vezets nem kvnt belpni a hborba, sőt a lengyelek elleni harcokban sem szerettek volna rszt venni, mivel a lengyelek gye Telekik szmra nemzeti gy volt. Ma mr tudjuk, hogy nem volt ms vlasztsa Magyarorszgnak. De egyet megtehetett, egy igazn nemes lpst. A lengyel menekltek szmra menedket biztostott, gyket szocilis gyknt kezeltk. Jelentős rszk llst is kapott, akik szmra tmenetileg nem tudtak biztostani munkt azok seglyben rszesltek.

A legutols előadst a Bem Kzpontban Mitrovits Mikls tartotta, ő az 1956-1989-es időszakot lelte fel, hisz ettől az időszaktl kapott j erőre a kt orszg bartsga. Magyarorszg s Lengyelorszg is szenvedett a szocializmustl, ki akartak trni, ami csak elmlytette kapcsolatukat, 1989-ben beksznttt a rendszervlts korszaka.

Dlutn sorn lehetősgnk nylt ltogatst tenni a Magyarorszgi Lengyelsg Mzeumban, ahol szmos olyan műemlket lthattunk, amelyek sszektik e kt nemzet trtnelmt, zeltőt kaptunk a lengyel kultrbl is. Kőbnyn tallhat a Lengyel Hz, ami otthont ad a Magyarorszgon lő lengyel kzssg szmra hagyomnyaik polsban. Itt meghallgattuk az Erdlyi Napl jsgrjnak, Okos Mrtonnak, az előadst Bthory Istvnrl, akit meghvtak a lengyel kirlyi trnra, amikor 1576-ban megresedett. Vgl elvllalta a trnt, de mindig szvgye maradt Erdly. Majd a Mindenkor Segtő Szűz Mria templomban lengyel nyelvű misn vettnk rszt.

Az első napunkat egy rendkvl jl sikerlt vacsora zrta, amely sorn kicsit kzelebbről is megismertk egymst lengyel felebartainkkal, magyar s lengyel npdalokat nekeltnk, amelyek feltltttek bennnket energival a msnapra tervezett kirndulsra.

Mrcius 3-a kirndulsunk napja Budapesten, itt megtekintettk a legismertebb ltnivalkat, mint a Hősk tert, Szchenyi frdőt, Citadellt, Budai vrat, stb. Ezen a napon ismertettk velnk az azelőtti napi kvz eredmnyt, melyet a lengyel lnyok nyertek meg, nyeremnyket (egy tlca stemnyt) pedig megosztottk a tbbi rsztvevővel, akiknek tudsa alulmaradt grcikval szemben. A fraszt nap utn egy csodlatos tncelőadsnak lehettnk tani, amely a szvnkig s tudatalattinkig hatolt. Mindenki kedvet kapott az ezt kvető magyar npdalok tanulshoz s nptncok tncolshoz is. A lengyel felebartaink nagyon gyorsan megtanultk npdalainkat, melyek kzl taln a Kiskacsa frdik ment a legknnyebben, a nptnc elsajttsa lehengerlő volt, hisz mindenki gy tncolt, mintha gyerekkora ta ezt gyakorolta volna. Felejthetetlen lmny volt ezt a sok boldog, kifradt arcot nzni, melyeken ltszott, hogy erre az estre sokig emlkezni fognak.

Mrcius 4. nagy nap volt s sajnos egyben az utols is. A Budapesti Corvinus Egyetemen voltak az előadsaink. A vendgelőadk kzl az első Dr. Jeszenszky Gza volt, a konferencia fővdnke, aki Magyarorszg klgyminisztere volt 1990-1994 kztt, s aki a Visegrdi Ngyek fontossgra hvta fel figyelmnket, hogy mennyire fontos ez az egyttműkds szmunkra, kzp-eurpaiak szmra, hisz a stabilits, ez az sszefogs alapkve, amely pldaknt szolgl szmos orszg szmra, s hogy taln bővteni lehetne ezt a krt a balti llamokkal s Ausztrival is.
Dr. Zsinka Lszl szmos hasonlsgot s klnbsget osztott meg velnk a kt j bart trtnelmi mltjval kapcsolatban, amelyeket az rpd-kortl egszen a 20. szzad nagy vltozsig.

A legrdekesebb előads egyike prof. Grzegorz W. Kolodko szemlyben hallgathattuk meg, aki a lengyel tmenetet a piacgazdasg s a demokrcia irnyba trta fel. Megtudtuk Lengyelorszgnak milyen vltoztatsokra volt szksge a rendszervlts utn, hogy a jvőben mlt tagja legyen az Eurpai Uninak, tovbb milyen mdszerek segtsgvel rtk el a lengyel kzgazdszok a GDP nvekedst a vlsg idejn.

A dlutn folyamn dr. Constantinovits Miln a magyar gazdasgpolitikt mutatta be az EU csatlakozs utn s hogy milyen pozitv hatsai voltak a gazdasgra s mi is az a stop-go. 2010-ben vltott politikt Magyarorszg, most a fő cl az llamadsg cskkentse. A konferencia legutols előadja Piotr Wisniewski volt, aki a kt j bart tőkepiacnak fejlődst mutatta be a rendszervlts utn, makro-s mikrogazdasgi mutatk segtsgvel.

Az előadsok utn kerlt sor a jelentkezshez beadott plyaművek rtkelsre s a djak kiosztsra ezt kvetően egy-egy lengyel s magyar dik szlalt fel, elmondta, hogy mire jutott kutatsa sorn.

A jtkos vetlkedő, ami a hallgati prezentci utn kvetkezett nagyon rdekesnek bizonyult, hiszen ngy csoportra osztottk a fiatalsgot s csoportos projekttervezs vette kezdett, ami a lengyelmagyar kapcsolatok kiszlestsre szolglt, hisz kzs intzmnyeket, emlkműveket, katonai csoportokat kellet ltrehoznunk.

Majd mint a V4-ek kpviselői lseztnk s prbltuk megbeszlni a problmkat a visegrdi ngyeken bell, j clok utn nztnk, prbltuk a kzp-kelet-eurpai kzssg szmra kzs intzmnyeket ltrehozni.
A konferencia egy kzs vacsorval zrult, ami lehetősget adott arra, hogy mg jobban megismerjk a msik nemzetet, bartsgunkat elmlytsk, megosszuk az lmnyeinket, nzeteinket.

A beszmolt ksztette: Dolinai Zsuzsanna, Ungvr

Nhny gondolat a rsztvevőktől:

Előszr is, ksznm a Konferencit, sok ismeretet szereztem a lengyel s a magyar trtnelemről. Volt sok olyan dolog, amit nem ismertem s nem tudtam, hogy ennyi mindenben van valami kzs. Budapest gynyrű. Sosem lttam szebb vrost. Megismerkedtem sok rdekes emberrel is. Politikai ismereteim is bővltek. Jrtam a Lengyel Nagykvetsgen. Ez nagy tapasztalat volt a szmomra.

Agnieszka Zuzanna Ślęzak
Szmomra a mlt htvge, amit Budapesten tltttem, s rszt vettem a Magyar-lengyel bartsg-rl szl konferencin az egyik legszebb pillanat volt az letemben. Most mr igazn tudom, mit jelent a testvrisg e kt orszg szmra. Lehetősgem volt tanulni a mi nemzeteink kapcsolatnak trtnelmről s első kzből szereztem tapasztalatokat a nagy vendgszeretetről, amirt nagyon hls vagyok.

Konrad Wjcik, Kielce
Szmomra a Konferencia a magyar-lengyel bartsgrl nagy lehetősg volt, hogy tallkozzam klfldi dikokkal. Sok előadst hallgattam a tudomny művelőitől, amely megvltoztatta a kzgazdasgtanrl s a nemzetkzi kapcsolatokrl kialakult korbbi vlemnyemet. A konferencia rbresztett, hogy a lengyelek s a magyarok szmos kzs kapcsolattal rendelkeznek s vigyzni kell a j kapcsolatok fenntartsra.

Izabela Stąpor, Kielce
Nagyon rlk annak, hogy rszt vehettem ezen a konferencin, nem is szmtottam arra, hogy ennyire jl fogom rezni magamat. Az előadsok mind nagyon rdekesek voltak, klnsen tetszett Dr. Puskely Mria s Grzegorz W. Kolodko előadsa. A vasrnapi vrosnzst, valamint az esti vacsort s tnchzat lveztem a legjobban a programok kzl. Izgalmas volt budapesti lakosknt a vrost bejrni, este pedig a hagyomnyos magyar tncokat nzni. A htfői vacsorra mr egyrtelműen bartokra leltem a hatron tli magyarokban s a lengyel egyetemistkban. A lengyelek bartsgossga s kedvessge nem maradt otthon, gy egyltaln nem volt nehz velk kapcsolatot ltesteni, s tovbb polni a lengyel-magyar bartsgot. Mindannyian nagy rdeklődst mutattak Magyarorszg s a magyar emberek irnt, termszetesen ez fordtva is igaz volt. A konkrt tnyeken kvl a msik np mentalitst, termszett s mg nyelvt is megismerhettk. Nekem most előszr volt szerencsm egy klfldi csoporthoz ennyire kzel kerlni, s hla a lengyelek kzvetlensgnek is, csupa j tapasztalatot szereztem az ismerkeds sorn.
A szervezst csak dicsrni tudom, mindennel tkletesen meg voltam elgedve. A sznvonalas szakmai s kzssgi programok mellett ltszott, hogy a szervezők gyeltek a rszletekre is (pl. szlls biztostsa, vegetrinusok), s igyekeztek minden krsnek eleget tenni.
Remlem, hogy fennmarad kztnk ez a gyorsan kialakult bartsg a lengyel fiatalokkal, s hamarosan viszontltjuk egymst. Ezrt mindenkppen rlnk annak, ha a jvőben sor kerlne mg hasonl rendezvnyre, akr Lengyelorszgban, mert szvesen ltogatnm meg őket a hazjukban.

rmmel osztom meg az Alaptvnnyal az ltalam ksztett fotkat (https://picasaweb.google.com/106532794890603152600/KonferenciaAMagyarLengyelBaratsagrol2013Marc03?authkey=Gv1sRgCNmlgI-_s7j0zAE). Krem, hasznljk nyugodtan s btran, ha szksg lenne rjuk. Kvncsian vrom az esemny "hivatalos" fotit is!

Soraimat zrva, szeretnk mindenrt ksznetet mondani! A jvőben mindenkppen figyelemmel ksrem a szervezet munkjt, amelyhez ezton is sok sikert kvnok!

Dulai Rka, Budapest