Magyar Ifjúsági Konferencia - Beszámoló
rta: Attila Dtum: 01. jlius 2012
Szováta, Erdély, 2012. április 20-22.

2012. április 20.-22. között megrendezték az idei első Magyar Ifjúsági Konferenciát, amelynek ezúttal a festői szépségű erdélyi kisváros, Szováta adott otthont.

A résztvevőket elsőként Szováta polgármestere, Péter Ferenc köszöntötte szívélyes hangvételben, aki beszélt a vidékben rejlő lehetőségekről, a fakitermelés, gyógyászat és gyógyturizmus kínálta munkalehetőségekről, a lakosság magyar többségének jelentőségéről.
Teljes hr
Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelten beszélt a hat évvel korábban beszüntetett Magyar Állandó Értekezlet (vagy ahogyan sokan ismerik: MÁÉRT) újraindításának mérföldkövéről, amely jelenleg a legmagasabb magyar fórumnak minősül. A fórumon konszenzussal elfogadott hiánypótló nemzetstratégiai dokumentum alapján konkrét programokat dolgoztak ki.

Célkitűzésként a gyarapodó külhoni magyarságot jelölte meg. Elmondása szerint a gyarapodásnak több területen kell végbemennie. Mindenekelőtt a külhoni magyarság számbeli gyarapodását kell megcélozni, választ és megoldást keresve a demográfiai problémák olyan okaira, mint az alacsony születésszám, elvándorlás, illetve asszimiláció. A szellemi gyarapodást a magyarság identitástudatának megerősítésben látja. Fontos volna, hogy a külhoniak (is) érezzék, miért jó magyarnak lenni, büszkék legyenek magyarságukra és készek legyenek átadni ezt az érzést a következő generációnak. Az elengedhetetlen gazdasági gyarapodás többek között az Európai Unió magyar közösségek támogatására kínálta lehetőségek kiaknázásával valósítható meg. Legalább ilyen fontosnak ítélte meg a jogi gyarapodást, amely elengedhetetlen a lehetőségek felkutatásához és kihasználáshoz.

Répás Zsuzsanna szerint jelenleg a kényelem és konfliktuskerülés a legnagyobb stagnálási tényezők. Kiemelte, hogy ameddig az intézmények határa elér, addig terjed a magyar nemzet határa, ezért is kell támogatni az identitásőrző oktatási intézményeket. A magyar nyelvű oktatás kérdése meghatározó a jövőre nézve, ezt pedig a legkisebbeknél kell elkezdeni, így 2012-t hivatalosan is a Külhoni Magyar Óvodák Évének nyilvánították.



Államtitkárasszony említést tett a Bethlen Gábor Alapítvány elkülönített összegeiről és szólt a Határtalanul! program osztálykirándulásait érintő korosztályok kibővítéséről. Elmagyarázta, hogy az összetartozás megteremtése ma azért sem egyszerű, mert a két-három generációt felölelő, negyvenévnyi kommunista szemlélet eltagadta a határon túli magyar közösségek létezését. Időbe telik, hogy létezésük természetessé váljon a köztudatban. Jelentős különbség, hogy ma már hallhatunk és olvashatunk a történelemkönyvekben Trianonról. Az elméleti tudás azonban a cserekapcsolatok révén fejlődhet élő kontaktussá.

Kitért még a hamarosan felállítandó Kárpát-medencei Jogsegély Fórumra, amely intézmény felvállalja a jogi és diplomáciai segítségnyújtást, illetve a határon túli civil szervezetek, egyesületek együttműködésének támogatását. A budai vár szívében, a Szentháromság téren kialakított Magyarság Háza tervéről is részletesebben nyilatkozott. Ezt a kormány egy komplex, bemutató, továbbképző, tudományos-, és kiállítóközpontként képzelik el, amely bemutatja majd a magyarság értékeit, és amely „valamennyiünk otthona lehet”.

Ezt követően Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt enöke üdvözölte a Szovátára látogató fiatalokat, akik – amint elmondta – húsz évvel ezelőtti önmagára, az ifjúsági mozgalmárra emlékeztették. A MIK elmúlt tizenhárom évére vonatkozóan elmondta, hogy megalakulása előtt is keresték az együttműködés lehetőségét, azonban ebben a szerveződésben egy olyan határokon átívelő magyar integráció jött létre, amelyben mindegyik szervezet kiteljesedhet és megőrizheti autonómiáját, ugyanakkor anyaországi szervezetek tartják össze. Ideális megoldásnak nevezte. Szerinte az ifjúsági kérdésekkel foglalkozók nem tarthatják távol magukat a politikától sem.

A jövőre nézve kiemelkedő feladatnak tekinti a politika becsületének visszaadását. Az óriási kiábrándultság ugyanis az aktív politikai közösségből kilépés aktusához vezetett. Míg 1990-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség több mint egy millió szavazót szólított meg, addig 2008-ban kevesebb, mint négyszázezret. Mindent összevetve, a szavazók körülbelül fele maradt távol a politikai állásfoglalástól. A drámai folyamat hiteles emberekkel, nyíltsággal, új típusú politikával fordítható vissza, amely a jelenlegi és őket követő fiatal generációk feladata. Elnök úr szeretné bátorítani az ilyen szerepre vágyó fiatalokat és biztosítani a nyíltságot, hiszen a Néppárt támogatóbázisát is a magyarságukat és közéleti szereplést vállaló fiatalok alkotják.

A paradigmaváltás és a politika új alapokra helyezése az asszimiláció elkerülésének kulcskérdése is. Elmondta, hogy szükséges az egység fogalmának átalakítása. Mindenképpen elutasítja a manapság uralkodó gondolatot, miszerint „aki nem mainstream szervezet tagja, az nem is létezik”. Ehhez szükség van szép magyar szavunk, az egység igazi jelentésének rehabilitálására, a hangsúlynak az együttműködésen és nem az egy párton, szervezeten kell, hogy legyen. Nem szabad engednünk magyar szavaink devalválását, azt, hogy kicsinyes és negatív jelentéssel töltsék fel. A pártok fölötti együttműködést nevezte meg, mint a magyarság fennmaradásának megoldását.



Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, aki az elmúlt egy évtizedben szinte folyamatos küldötte volt a MIK-nek, összefoglalta a Konferencia legnagyobb előnyeit. Szerinte az évi két találkozó és nyári tábor során felbecsülhetetlen kapcsolati rendszer épül ki. Továbbá a MIK keretein belül mód nyílik közös, magyar-magyar együttműködési pályázatok megbeszélésére és kivitelezésére. Emellett a fiatalok számára érdekképviseleti és folyamatos képzési lehetőség, ahol például protokollt tanulnak. Szólt még a 2010-es kormányváltás hozta kedvezőbb hangulatról és az olyan programok jelentőségéről, mint az Adj, király, katonát!, amely során a 10-14 éves korosztályt próbálják a gyermekközpontúság és nagycsalád tisztelete iránt fogékonnyá tenni.

Téglásy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának ifjúsági főosztályvezetője kiemelte, hogy a magyar kormány és a NEFMI a fiatalokat nem problémaként, hanem erőforrásként kezeli, illetve mindenképpen összmagyarságban gondolkodnak.

Ezt követően a régiók beszámolói következtek Saláta Zoltán, az állandó bizottság elnökének levezetésével. A múlt évi debreceni hagyományt követve ismét sor került egy jelképes faültetésre. A MIK ülésének fő kérdése az átalakulás lehetősége volt, amelynek konkrét kidolgozása még az idei év eseményei közé tartozik. Szombaton este a tagok elfogadták a zárónyilatkozatot. A konferencia résztvevői a visszautazás előtt még ellátogattak a parajdi sóbányába és Bozsó Imre Lehel, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnökének idegenvezetésével megtekintették Kolozsvár belvárosát.

készítette: Kővári Gyöngyi Krisztina