Megmaradás – Magyar jelen és jövő Kárpátalján! Konferencia a kárpátaljai magyarságról
rta: Attila Dtum: 10. oktber 2011
2011. szeptember 23. és 25. között került megrendezésre Kárpátalján a Megmaradás konferencia, amely a kárpátaljai magyarság jelenének és jövőjének leglényegesebb kérdéseit taglalta. Az eseménynek, melyet Szávay István országgyűlési képviselő nyitott meg szombaton reggel, Ungvár városa adott helyet. A képviselő úr beszámolt az újonnan felállított Nemzeti Összetartozás Bizottságának jelentőségéről. Szávay a Bizottság létrehozását egy nemzetpolitikai fordulat részeként értelmezte.

A megnyitót követően László Péter Sándor adjunktus úr kezdte meg az előadások sorát, aki történelem-földrajzi, populációgenetikai és biogeográfiai szempontból vizsgálta meg Kárpátalja fejlődéstörténetét.

Szívből és nagyon örülök hogy számos féle idő-”prés” nyomása ellenére is eleget tudtam tenni Nagybecsű Meghívásuknak. Az idő – mint tudott, vagy inkább sejtett – Isten eszköze; de nekünk földi utakon poroszkálóknak is kell hajlítani-formázni tudnunk az idő-paramétereket bármennyire is mások az Úr- Isten útjai.

Külön köszönöm drága Kárpátaljai Hallgatóinknak a megjelenést. Külön pedig hálás vagyok Mihók Richárd barátomnak (Bigricsi), és méginkább pedig Fuchs Andrea önzetlen és fáradhatatlan jószolgálatáért, mellyel lelkét mielibénk kitéve segített.

A Magyar Jelen-Jövőhöz – mint Konferencia-címhez kapcsolódva, – azt Kérem szépen: A Fiatalok soha semmikor, semmi körülmény közepette ne adják fel. Sportnyelvezettel: szólva- soha semmiféle körülmények közt ne dobják be a törülközőt. S nem mert amúgy az emberek globálisan jók. De inkább azért, mert szívós, sőt szittya (!) nép vagyunk. De azért is – sőt - prioritásképpen: mert hisz’ lesz még magyar feltámadás.

Üdvözli Önöket ezen nemesen tekintett ügyben tett szolgálatért …
Üdvözli Önöket kiváló tisztelettel s egyben múlhatatlan megtiszteltetésben-

László Péter Sándor egyetemi adjunktus

Molnár József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense a térség demográfiai és etnikai viszonyait tárgyalta. Megállapította, hogy míg Ukrajna népessége általában véve folyamatos csökkenést tükröz, addig Kárpátalja népessége minimális pozitív mérleget mutat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az uralkodó nemzetbe való beolvadás olyan térségekben figyelhető meg leginkább, ahol nagyszámú, de kis arányú magyar lakosság él. Ilyenek a fejlettebb városok, mint Ungvár vagy Munkács. Az asszimilációs folyamat másik központi kerülete a Felső-Tisza vidéke, ahol főként szórványmagyarsággal találkozhatunk. Molnár József beszámolt róla, hogy a magyarság számarányára vonatkozó pontosabb adatokat majd a 2012-es újabb ukrajnai népszámlálás információinak birtokában tudhatunk meg.
Teljes hr
Dr. Sebestyén Zsolt, a Nyíregyházi Főiskola adjunktusa a településnevek használatának történelmi koronként és politikai időszakonként eltérő alkalmazásáról beszélt. A csehszlovák éra teljes tiltakozását a magyar nevek használatát illetően, az 1939-es váltás követte, amikor is elméletileg a Trianon előtti névhasználat lépett életbe, bár ez nem volt minden esetben nyilvánvaló. A szovjet névreform során sokszor olyan megoldásokkal lehetett találkozni, mint az egyszerű tükörfordítás vagy az önkényes névadás. 1988 óta ismét feltűnőben vannak a magyar helységnevek, amelynek kutatásában és helyreállításában segítségül van a KMKSZ Hungarológiai Intézete is. Azonban összességében elmondható, hogy még ma sincs szabatos, szabványozott névhasználat Kárpátalja területén. Sebestyén Zsolt véleménye szerint a világos névhasználat kialakításhoz elengedhetetlen a sajtó közreműködése.

Mihók Richárd, az Ungvári Nemzeti Egyetem előadója Ugocsa vármegye fejlődését tárgyalta. Kifejtette, hogy a legkisebb vármegye lakossága már a korai századokban is vegyes lakosságú volt, tehát semmiképpen sem beszélhetünk új jelenségről. A kiváltságlevéllel rendelkező szászok mellett a 14. században, a pusztító pestisjárványt követően nagyszámú keleti szláv lakosság érkezett a vidékre. Déli irányból ugyanakkor oláh lakosság szivárgott be. Mihók Richárd beszélt továbbá a 90-es évek iskoláztatási trendjéről is, amikor az ukrán gyermekeket racionális megfontolásból íratták magyar iskolába, ugyanis az ukrán szülők ettől reméltek kiugrási lehetőséget a nyugat irányába. Mára azonban a jelenség ellentéte figyelhető meg, melyben nagy szerepet játszott Ukrajna néminemű gazdasági felerősödése. Ennek eredményeképpen ma már több magyarlakta településen is megszűnőben vannak a magyarnyelvű iskolák. Az előadó a falusi turizmus felvirágoztatásában illetve a szülők felvilágosításában látná a megoldást a folyamat tompítására illetve annak visszafordítására.

Bihari Csaba, az Ungvári Nemzeti Egyetem előadó tanára az 1919-1946 közötti Magyarország határváltozásait részletezte. Külön kitért Kárpátalja érintettségére, a 30-as évek revizionizmusára, az első és a második bécsi döntések jelentőségére.

Ezután Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének kutatója kimerítően ismertette Kárpátalja autonómia törekvéseit. Előadása végén megjegyezte, hogy jelenleg is egy közös, magyarok és ukránok által írt történelemkönyvön dolgoznak. Szerinte kiemelkedő fontossággal bír, hogy ismerjük és megismerjük szomszédaink nyelvét és történelmét, ily módon törekedve a történelmi tények minél pontosabb, részrehajlás nélküli közlésére.

A konferencia utolsó előadója Constantinovits Milán, a Szent István Egyetem docense volt, aki Magyarország európai integrációs tapasztalatairól értekezett. A kérdés Ukrajna Európai Uniós csatlakozásának lehetősége miatt is aktuálisnak bizonyult. Elmondta, hogy ugyan a 2003-as népszavazáson a lakosság csupán 46 %-a vett részt, mégis egyfajta, a rendszerváltáskor tapasztalt, várakozással teli hangulat tombolt az országban. Az elképzelések nagy része azonban nem teljesült. Az eladósodottság, az individualizálódás, a polarizálódás és a morális válság megoldásához szerinte egyfajta regionális, Kárpát-medencei együttműködésre volna szükség, illetve a munkaalapú társadalom megteremtését javasolta a jövőre nézve.



A konferenciát követően a résztvevők többsége néptánc bemutatót láthatott. Sütő Mihály táncigazgató nem kizárólag az egyes táncok bemutatóit vezette fel, maga is együtt perdült-fordult a fiatalokkal a viski, a kalotaszegi és a széki táncokban. Majd a magyarországi résztvevőket is táncra perdítette.

Vasárnap Mihók Richárd szakszerű idegenvezetésével jártuk végig ősi városainkat, várainkat és templomainkat Kárpátalján, sor került a munkácsi vár, Munkács, Csetfalva és Beregszász megtekintésére.

Készítette: Kővári Gyöngyi Krisztina


A konferencia kiadvány innen letölthetõ.

Dr. Molnár József és Dr. Sebestyén Zsolt előadása letölthető innen:

Dr. Molnár József:
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján (PDF - 2,43MB)

Dr. Sebestyén Zsolt:
Történelmi örökség és identitás-megőrzés - Helységnévhasználat Kárpátalján ()