Magyar Fiatalokért Díj 2006
rta: Attila Dtum: 10. november 2006
A Magyar Fiatalokért Díj ünnepélyes átadását Alapítványunk történetében az idén másodszor, a korábbiaktól eltérõ módon, egy ifjúsági konferencia keretei közt tartottuk meg.

A Díjat 2003-ban hozták létre azzal a céllal, hogy a határon túl élõ fiatalság összefogása, szellemi és kulturális együttmûködése érdekében végzett áldozatos tevékenységet ekképpen jutalmazzák. Az idén anyaországi jelöltek között választották ki az arra legérdemesebbet: Pálinkó Gyuláné, a Kaskantyúi Általános Iskola igazgatója a kárpát-medencei kisiskolák összefogásáért, közös néprajzi, történelmi táborok szervezéséért, Dr. Tanka László a nyugati magyarsággal való kulturális kapcsolattartásért, a nyugati magyarság körében jól ismert Panoráma magazin szerkesztéséért érdemelt elismerést.
Teljes hr
Dr. Ódor László egyetemi tanár szélesebb perspektívából, az európai kultúrkörbõl kiindulva mutatta be a Magyar Nemzetállam és a magyar kisebbség fejlõdési útjait. Elõadásában rámutatott arra, hogy a föderatív Európa nyelvi és kulturális gazdagsága nagyon gyakran olyan helyzeteket idéz elõ, mely majdhogynem a bábeli zûrzavar bibliai példáját juttatja eszünkbe. Úgy tûnik, hogy még a kontinensen is egészen máshogy értelmezzük a közösen használt fogalmakat, mást jelent a demokrácia, a kultúra, a szubszidiaritás elve Svájcban, mást Angliában és megint mást idehaza. Fontos feladatunk ezeknek a kérdéseknek a pontosítása, s nekünk, magyaroknak ezen belül is különös figyelmet kell szentelnünk az autonómia ügyének, mert csak úgy érhetünk el eredményeket ezen a téren, ha közös nevezõre jutunk ennek a fogalomnak az értelmezésében, s a hozzá kapcsolódó fõbb irányelvek megfogalmazásában.



Az elõadások ezután kissé kötetlenebb formában, változatos témakörökben zajlottak tovább.
A jutalmat Alapítványunk azáltal igyekezett minél értékesebbé tenni, hogy a november 10-én, a Hadtörténeti Intézet dísztermében megtartott „Magyar Fiatalok határon innen és túl” címû konferencia keretében neves elõadókat szólaltatott meg, akik a díjazottakon túl több mint százötven középiskolás és egyetemista fiatal elõtt rövid elõadásban fejtették ki gondolataikat a magyar irodalomról, történelemrõl, a határon túlra került patrióták életérõl.

Az elõadássorozatot Csoóri Sándor költõ nyitotta meg, aki a magyar irodalom sorsfordító eseményeirõl, máig megoldatlan dilemmáiról beszélt, melyek elkísérték írásbeliségünk fejlõdését a kezdetektõl egészen napjainkig. Megemlékezett a koraközépkori írásos emlékeinkrõl, Balassi zengõ lírájáról, majd a XVII. századi nyelvújítókról, akik - Csoóri szerint – reformtevékenységük révén rácáfolták azokra a vészjósló kijelentésekre, melyek többek között Herdertõl származtak és a magyar nép és nyelv pusztulását vetítették elõre. Az 50-es évek tiltó cenzúrájáról, az 56-os forradalom irodalmi jelentõségérõl ekképpen vélekedett: „Hogy ha egy nyelvet másként kezdenek használni, szabadabban, mint elõtte 10-15 évig, akkor ez a nyelv fölszabadítja a képzeteket, az indulatokat, másféle szellemi mozgást indít el a társadalomban.”A költõ nem feledkezett meg a jelenkor - a gépiesedõ és amerikanizálódó nyelvi kultúra elterjedésébõl fakadó – veszélyeinek és napjaink nyelvújítói által megoldandó új feladatok említésérõl sem.

Balogh Júlia igazgató asszony a Duna TV Autonómia Csatornájának céljairól és mûködésérõl, Mathieson Kiss Zsuzsa jogász asszony Új-Zéland magyarságának mindennapjairól, Páll Zsolt színmûvész pedig Tamási Áron jóízû erdélyi humorát felelevenítve, színészi fortélyokkal sem fukarkodva beszélt a fiatalokhoz. Megyesi Csilla, a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány kuratóriumi tagja, beszédében pedig kiemelte a nemzeti öntudat fejlesztésének, az épített örökség, a hagyományok megõrzésének fontosságát és felkérte az anyaország fiataljait, hogy segítsenek elszakított területeken, Európában és a tengeren túl élõ magyar fiataloknak magyarságuk megtartásában. A konferencia köszönõ szavaival zárult, majd Csoóri Sándor átadta a díjat szimbolizáló emlékérmet és oklevelet, mely a díj jelmondatával: „„Nisi Dominus custodierit domum, in vanum vigilant, qui custodiunt eum." / 127. zsoltár / emlékeztet a magyarság szolgálatára.