VII. Burgenlandi Ifjúsági Találkozó
rta: Attila Dtum: 20. prilis 2009

„Tudomány és kultúra az Osztrák-Magyar Monarchiában” címmel rendezte meg Alapítványunk (a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány) immáron hetedik alkalommal kárpát-medencei ifjúsági találkozóját - ezúttal az orvidéki Pinkafőn.

Fotóalbumunkat itt nézhetitek meg.
Teljes hr
Az egyhetes rendezvényre több mint 80 fiatal jelentkezett a történelmi Magyarország minden vidékéről, pályamûként leadott írásaikat egy csokorba gyûjtve konferencia-kiadványt készítettünk, evvel emlékeztünk meg közös múltunk, az előző századforduló néhány kimagasló személyiségéről.

A nyári egyetemet július 10-én reggel Felsőőr polgármestere nyitotta meg, aki büszkén számolt be arról, hogy Burgenlandban milyen komoly figyelmet szentelnek a különböző népcsoportok kultúrájának és hagyományainak, ezen belül is külön hangsúlyozta az egyre sokoldalúbb kapcsolatrendszert, mellyel a régió Magyarországhoz kötődik.

Az első napot Dr. Fónagy Zoltán, a Collegium Hungaricum igazgatójának a kiegyezéstől a századvégig tartó történelmi áttekintése majd Dr. Baumgartner Gerhard történész, újságíró nyelvi tréfákat nem kímélő, Burgenland bonyolult magyarságát leleplező előadása zárta.

A találkozó egy teljes napja a természettudományok jegyében telt: Erdély, Felvidék és Magyarország egyetemeiről érkezett előadók készítettek számvetést arról, hogy micsoda alkotóerő szunnyadt a múlt századfordulón a magyar tudomány mûvelőiben, hogyan bővült tudásunk a földrajztudomány, a fizika, a csillagászat és a matematika terén.

A hét során a fiatal résztvevők meglátogatták a környék falvait, beszélgethettek az egyházak vezetőivel, az egyes kisebbségi szervezetek, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, valamint a Bécsi Magyar Kultúregyesület képviselőivel. Valószínûleg túlzott ellenkezést nem váltana ki, ha mindannyiuk nevében azt állítanánk, hogy Szabó Ernő, az alsóőri tájház vezetőjének ízes magyarsága és népdalai tették a legnagyobb hatást a jelenlévőkre, s hogy valóban lássák, él még a magyar kultúra őrvidéken, szombat este együtt ropták a rábaközi táncokat Zsótér Irisz őrisziget táncegyüttesével.

Történelemről, nemzetiségi jogokról, Trianon előzményeiről és következményeiről beszélt a fiataloknak Dr. Maruzsa Zoltán történész, Dr. Bárki Éva Mária jogászasszony, de meséltek arról a németújvári Batthyány-vár, Fraknó, Léka erődítményének falai és Kismarton utcái is. Jánosi Antal filmbemutatója kapcsán a Szent Jobb titka tárult fel előttünk. S ahogy „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”, úgy rohanta meg Bécs utcáit népes csapatunk, hogy Dr. Deák Ernő újságíró úr vezetésével végigjárjuk Széchenyi szülőházától kezdve, Mátyás lakhelyén át egészen a Bocskai koronát őrző Burgig azokat a helyszíneket, melyekhez valamely módon közös magyar múltunk kötődik.

Szoták Szilvia, az alsóőri központú Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke a szervezet munkáját mutatta be. Előadásában a magyar nyelv Trianon utáni szétfejlődésére hívta fel a figyelmet, vagyis arra az államnyelvi hatásra, amelyet pl. a szlovák nyelv gyakorolt Szlovákiában, a német Ausztriában, a román Romániában a magyar nyelvre. Ezek az államnyelvi kontaktuselemek a magyar nyelvhasználók szókincsének részeivé váltak, amelyet nyelvi toleranciával kell kezelni.

A sok országba szétszóródott magyarságnak, bizony egy hét során megtapasztaltuk, igen nagy türelmet kell tanúsítania egymás iránt is. A magyarországi résztvevők sajnos nagyon kis létszámú csoportja örömmel, de némi csodálkozással is állapította meg, hogy határon túli társaiknak mennyivel fontosabb az identitás, a magyarságtudat kérdése, mennyire átszövi mindennapjaikat, miközben nekik ez természetes dolog, melyre a hétköznapokon nem is gondolnak. Erre tanított a közösen eltöltött egy hét. No, meg arra, hogy azért még mindig közös a tánc, közös a dal és ezért vígságra is van bőven okunk.

Készítette: A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány kuratóriuma
www.mfhnalap.org