|
Das Ziel der Stiftung  Unser Ziel ist: die Unterstützung ausserhalb der ungarischen Grenzen lebenden jungen Ungarn, die ihre ungarischen Wurzeln noch pflegen.
Weiter >>> |
|
The aim of the Foundation  Our aim is to financially support (using both the Foundation's and individuals' financial means) the maintenance of the cultural, scientific and educational relations between the youth living beyond the frontiers and the mother country.
More >>> |
|
 A Wass Albert felolvasó maraton rendkívüli irodalmi élménynek ígérkezett. Czigány György kezdte a felolvasást, megemlékezett fiáról, a fiatalon elhunyt Czigány Zoltánról, aki nagy Erdély-járó volt és úti visszaemlékezéseibe beleszőtte Wass Albertet is - többek között az Erdélyi Helikon 1936-os tizenegyedik marosvécsi találkozója kapcsán. A Kard és kaszából elhangzott rövid részlet után Tóth Miklós a bibliai idézet „Tükör által homályosan” által ihletett fotóinak bemutatására került sor. Egy csillogó szemű lány pattant fel és állt neki a kevésbé ismert „Levél mindenkinek” c. írás felolvasásának. Ebben a rövid esszében Wass Albert arra tanít minket, hogy ne kergessünk hiú ábrándokat és ne várjuk mástól a csodát, azt magunkban, csakis magunkban lelhetjük fel.
Az Adjon Istenből is egy ismeretlen tehetség idézett már-már színészi beleéléssel. Majd újra egy híresség következett: Tolcsvay Béla nyelvünk kincseiből szemezgetett: a „képesség”, „sebesség” szavak szimbolikus értelmére világított rá. Nyelvünk zsong az ilyen képszerű nyelvi elemektől - Sir John Browning méltán mondta az 1700-as években, hogy ki a magyar nyelvet megfejti, az csodára lel. Táncsics ugyan írt egy 600 oldalas könyvet a magyar nyelv eredetéről, de végül börtönbe került. Ausztriában 6-7000 népdalt gyűjtöttek össze, nálunk már 20 000 feletti ez a szám, hisz nálunk található a Föld szív csakrája a Pilisben és Tündér Ilona kertje a Csallóközben – emlékeztetett minket a jól ismert zeneszerző.
Kis nótázás után Erdélyi Zsuzsanna szakrális néprajzkutatóra, Háromkút, Kostelek, a gyimesi és moldvai csángók életét, népi misztériumait feltáró műveire emlékeztünk. Majd a sokak által máig kevéssé elismert életművű írónő, Tormay Cécile került a középpontba, emlékére április 11-én tartanak ünnepséget és emléktúrát a Tormay Cécile Kör tagjai. Megalapítják „A bújdosó írók napját” is, hogy az írónő sorstársainak is adózzanak.
Az irodalmi nagyságok felidézését követően két zenekar: először a Kerubok, majd az Egység ragadta magával a hallgatóságot és töltötte meg élettel a termet. Humoros színt vitt a műsorba a Wass Albert Hanky tanár úr Amerikában c. művéből felolvasott egy-egy részlet. Erdély elsiratása helyett majd a könnyeink potyogtak nevettünkben a székely bácsi világháborús békeszerződést értékelő megnyilatkozásának hallatán: „egész Romániát hozzánk csatolták”. A jó hangulat Orbán Dzsoni gitárral kísérve előadott, megzenésített Wass Albert versei fokozták.
Éjfélkor körbenéztünk Magyarországon és a Világban, máshol kik, hogyan ünnepelték Wass Albertet, többek között Baktalórántházán, Ostoroson és Nyírbátorban. Németországból a búr háborúkra és az ott harcoló egykori szabadságharcos magyarokra emlékezett egy felolvasó, aki az akkori magyar egyetemisták a dél-afrikai kormánynak címzett leveléből idézett. Elhangzott egy-egy rövid részlet a Rézkígyóból és a Hagyatékból, Az Otthon-fából, az Ébredj magyar!-ból – rendkívül didaktikus gondolatok olykor evangelistához, sőt egyenesen prófétához illő sorok. Éjféltájt Wass Albert mellett helyet kapott Nyírő József és egy már részben feledé sbe merülő reformkori költő, Garay János is, mely utóbbinak Kont c. verse mementóként Luxemburgi Zsigmond kegyetlen kivégzéseit idézte fel az akkori hatalmi harcok folyamában.
Úgy két-három óra felé, amikor az éjszaka belopódzott közénk és álmot szórt a szemünkre, egyre fogyó éberséggel lehettünk tanúi, hogy mint ragadja magával egy-egy előadónkat a félreértelmezett ősi vallásunk táltosi sugallatra kiáradó hatalma.
Részleteket hallottunk a Nyirkai Jóslatból a magyarság jövőjéről, magyarázatot a dualitás óiráni hagyományairól, a pálosok és a druidák közti párhuzamról, az ősmagyar Bibliáról, az egyiptomi magyar (?) hieroglifákról – valamint részesei lehettünk egy pogány-keresztény-magyar szertartásnak is. Szabó Dezső egykor óva intett minket a hasonló eltévelyedésektől, s lám nem szívlelte meg a magyar nép, mely nem találja helyét a történelmi egyházak berkeiben máig sem: „Turanizmusra szükség van. S a komoly pozitív tartalmú turanizmus pótolhatatlan funkció lehet a magyarság életében (...) török, tatár népek nyelvük berendezésében, szellemi megnyilvánulásaiban egész pszichéjükben hasonlóbbak, rokonabbak hozzánk, mint a Nyugati Népek.” Márpedig „…élni azoktól tanuljunk, akik legjobban tudnak élni (…) A turanizmus első feladatai a szaktudósokat illetik és laikus nem kontárkodhatik bele.” Majd ennél keményebben: „És minden mellékszándékút, minden üres frázisokkal törtetőt; mint őrültet, vagy Szédelgőt ki kell korbácsolni a magyar fórumból.”
Egészséges, reményt ígérő szép hajnal hasadt a hosszú virrasztás után, amit ki-ki felajánlhatott böjti fogadalom gyanánt. Felcsendült egy katolikus énekkar kedves, vidám magyar népdalokból álló összeállítása és imádkoztunk kárpátaljai testvéreinkért… Wass Albert talán megnyugvással mosolyra derült fent a mennyországban.
|
|
| KÜLDETÉSÜNK: |
..Saját, valamint az alapítványhoz csatlakozók anyagi erejével támogatni a határon túl élő magyar fiatalok anyaországgal való kulturális, tudományos, oktatási, nevelési területen történő kapcsolattartását, amelyet Magyarországon, vagy a magyar fiatalok érdekében külföldön fejtenek ki...
Részlet az Alapító Okiratból
|
| Önkénteseket keresünk |
|
Ha...
- örömmel veszel részt Kárpát-medencei programokban
- szívesen szervezel ifjúsági rendezvényeket
- nem riadsz vissza a pályázatírástól
- és a papírmunka sem tántorít el
Alapítványunk várja jelentkezésed az mfhn@mfhnalap.org email címen! |
|
