|
Das Ziel der Stiftung  Unser Ziel ist: die Unterstützung ausserhalb der ungarischen Grenzen lebenden jungen Ungarn, die ihre ungarischen Wurzeln noch pflegen.
Weiter >>> |
|
The aim of the Foundation  Our aim is to financially support (using both the Foundation's and individuals' financial means) the maintenance of the cultural, scientific and educational relations between the youth living beyond the frontiers and the mother country.
More >>> |
|
(A magyar ipari és technológiai forradalom IV. c. a tehetségprogram pályaműveit tartalmazó kiadvány letölthető innen. A rendezvényről készült fényképeket megtalálhatják „Képgaléria” albumgyűjteményünkben.)
2013. szeptember 6-án lassan gyülekeztünk Pecz Samu örökemlékű alkotása, a Műegyetem könyvtárépülete előtt. Dr. Horváth Attila történész kíséretében jártuk be a templomszerű – ahogy Tőtős Áron nagyváradi történészhallgató megjegyezte – a „tudományok templomának” pompás példájaként szolgáló építményt. A múlt századforduló historizáló motívumai ragadják meg a tekintetet: a gótikát idéző nagyolvasó korában Európa legnagyobb fesztávolságú hálóboltozatával büszkélkedhetett, az ívelt, egykor festett üvegablakok fénnyel telítik a teret.
A nem mindennapi látvány mellett azt is megtudtuk, hogy a világháború előtt még pompásabb alkotásokat rejtett az épület: az előtérben korábban egy nagyszabású carrarai márvány szoborcsoport fogadta a látogatót, mely Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné mellett az osztrák és a magyar nép egy-egy szimbolikus alakját jelenítette meg. A háborús pusztítás következtében mára Erzsébet királyné szobra maradt csak fenn, de az előkelő helyen: a Képzőművészeti Főiskolán kapott helyet. Az olvasóterem Oxford és Cambridge konzervativizmusát idézi, nem véletlen választotta egyik filmjének színhelyéül Anthony Hopkins. Sajnos ma már csak egy vázlat emlékeztet az egykori szekkóra, Raksányi Dezső festőművész alkotására, mely a bejárati ajtót fogta körbe.
Raffaelo Athéni iskoláját felidéző festményről egy vázlat emlékezik meg, innen tudhatjuk, hogy Leonardo da Vinci, Galilei, Newton és Watt mellett helyet kapott rajta Széchenyi István, Vasvári Pál, Jedlik Ányos, Steindl Imre, Ybl Miklós – és feltehetőleg Teleki Pál gróf földrajztudós is és más ma már nehezen rekonstruálható nagyságok – mint a magyar ipari és technológiai forradalom meghatározó egyéniségei.
Az alagsorban a Könyvtár gyűjteményének csak töredékét őrzik, így is elképesztő a technikai felszereltség, mely lehetővé teszi, hogy nemcsak a könyvek lapjait, hanem könyvvel teli teljes polcrendszereket átlapozzunk. A gyűjteményben Weisz mérnöktanár ajándékaként megjelenik egy francia kertépítő szakkönyv számos festett illusztrációval, felidézve a Műegyetem egykori oktatójának adományozó kedvét, de egyben emléket állítva harcias virtusának is, annak ki egykor sikeres párbaj után lépett ismét pulpitusra.
A levéltárban Dr. Kiss Márton összegezte a műszaki felsőoktatás szövevényes útját a II. József („kalapos királyunk”) által 1782-ben alapított elődintézménytől, Európa első polgári egyetemi szintű műszaki képzési intézetétől, a Institutum Geometricumtól a József ipartanodán át napjaink mérnök- és közgazdászképzésért egyaránt felelős intézményének, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek létrejöttéig.
A történeti áttekintéséből megtudtuk, hogy a mai intézmény és jogelődei hogyan próbáltak megfelelni a kor követelményének tudományos tekintetben és a történelem szemszögéből nézve is: oktatói aktív szereplői voltak a 48-as szabadságharcnak, és mint tudjuk az 1956-osnak is. A levéltár megyei állománnyal vetekedő gyűjteményének egy ékes bizonyítéka Lévai András energetika professzor, a magyar atomenergia-program elindítójának hagyatéka.
A délutáni program már teljesen az energetika jegyében telt. Dr. Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője az EU energiastratégiájáról, a megújuló energiaforrásokat szorgalmazó Európa 2020 stratégia 20%-os indikátoráról és a magyar energiastratégia az EU elvárásaihoz kapcsolódó fő pilléreiről tartott összegző előadást. Külön hangsúllyal jelent meg az előadásban a fosszilis gázkészletek kiaknázásának kérdése (különös tekintettel a palagáz felhasználásának aktuális problémájára), megújulókra (szél- és napenergia, a minden földrajzi ismeret tekintetében nem „kristálytisztán” megújuló kategóriára (jelesen a folyami „völgyzárós” vízerőművek jelenlétére, melyek súlyos hidrogeológiai károkat vonnak maguk után pl. Ázsia feltörekvő gazdaságaiban), valamint az atomerőművekre, melyek hulladékának elhelyezése máig nem megoldott.
 Dr. Grabner Péter iparági szakember a magyar villamosenergia-rendszer elmúlt 20 évének főbb eredményei közül az EU-s direktívák átvételét, hazai gyakorlatba ültetését és a 2001. évi magyar villamos energia törvény előnyeit és hátrányait emelte ki, mely piaci irányba történő elmozdulást tett lehetővé mind a villamosenergia-termelés, mind pedig a -kereskedelem területén. Topa Zsolt fizikus-közgazdász, iparági nagykereskedelmi szakmai tanácsadó a villamos energia zavartalan ellátását szavatoló rendszer fizikai törvényszerűségeit (a teljesítmény, frekvencia és feszültség összefüggéseit), valamint a primer, szekunder és tercier szabályozás magyarországi gyakorlatát ismertette, kitérve az árazás közgazdasági kérdéseire is, melynek tavaly kifejlesztett új, gyakoribb kereskedést lehetővé tevő rendszere révén 10 Mrd forint megtakarítást értek el a rendszer irányítói.
Az előadásokat „Az energia forradalma-forradalmi energiák” pályázat díjazottainak jutalmazása követte. A Vaskapu és annak Bánki Donát által megálmodott egykori erőműtervének bemutatása alapján első díjat nyert a zentai Kazinczy Szilveszter, második helyezést ért el Lengyel Vivien, a Műegyetem hallgatója Győr villamos erőművei történeti fejlődésének bemutatásáért. Harmadik díjjal jutalmazta a zsűri Szili Tamás Jedlik Ányos életéről szóló összegző írását. Különdíjban részesült Tőtős Áron történészhallgató Nagyvárad villamosenergia-ellátásának történeti feldolgozásáért, Tóth Dénes műszaki oktató az óvodáktól a főiskolákig terjedő energiatakarékossági oktatóprogramjának bemutatásáért és Nagy András a transzformátor megalkotóinak életművét és gyakorlati vívmányait összegző tanulmányáért.
 A magyar ipari és technológiai forradalom IV. c. kiadvány további számos izgalmas írást tartalmaz a villamosítás időszakának kezdetétől napjainkig a magyar mérnöki leleményességnek emléket állítva. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani minden kedves fiatalnak, aki az idei évben is gazdagította ipar- és tudománytörténeti kiadványaink sorát saját kutatása alapján összeállított írásával.
A rendezvény során szerzett élményeiről így számol be Szili Tamás, az Óbudai Egyetem hallgatója:
„A díjátadó keretein belül szervezett előadások rengeteg érdekes információval szolgáltak. Bár nincs teljes rálátásom az érintett témakörökre, összességében jól érthetőek és rendkívül érdekesek voltak. Nagyon tetszett, hogy az előadók időnként egy-egy diagrammal vagy témával kapcsolatban saját véleményüknek is hangot adtak, mert ez közelebb hozta egymáshoz őket és a hallgatóságot. További pozitívum, hogy nemcsak gazdasági, hanem természettudományos témájú előadást is láthattunk.”
Készült a Nemzeti Tehetség Program támogatásával. |
|
| KÜLDETÉSÜNK: |
..Saját, valamint az alapítványhoz csatlakozók anyagi erejével támogatni a határon túl élő magyar fiatalok anyaországgal való kulturális, tudományos, oktatási, nevelési területen történő kapcsolattartását, amelyet Magyarországon, vagy a magyar fiatalok érdekében külföldön fejtenek ki...
Részlet az Alapító Okiratból
|
| Önkénteseket keresünk |
|
Ha...
- örömmel veszel részt Kárpát-medencei programokban
- szívesen szervezel ifjúsági rendezvényeket
- nem riadsz vissza a pályázatírástól
- és a papírmunka sem tántorít el
Alapítványunk várja jelentkezésed az mfhn@mfhnalap.org email címen! |
|
