Főoldal · Kapcsolat 13. Augusztus 2022
  Az alapítvány célja
  Szervezeti felépítés
  Híreink
  Aktuális pályázatok
  Sajtószerepléseink
  Magyar Fiatalokért Díj
  Pályázati útmutató
  Képgaléria
  Linkek, hivatkozások
  Kapcsolatfelvétel
  Támogatók
Das Ziel der Stiftung
Unser Ziel ist: die Unterstützung ausserhalb der ungarischen Grenzen lebenden jungen Ungarn, die ihre ungarischen Wurzeln noch pflegen.

Weiter >>>
The aim of the Foundation
Our aim is to financially support (using both the Foundation's and individuals' financial means) the maintenance of the cultural, scientific and educational relations between the youth living beyond the frontiers and the mother country.

More >>>

További médiaszerepléseinket megtekintheti honlapunk "Sajtószerepléseink" szekciójában.
TÁMOGATÓINK


Paksi Atomerőmű


Hegyvidéki Önkormányzat


Kráter Mûhely


Budapest Bank


Computer Dienstleistungen Bern, Svájc


Patricius Borház


www.miegyutt.hu
http://www.facebook.com/miegyutt

Építészkonferencia- „Magyar építészek, magyar építészet”
A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány, mondhatni hagyományos módon, a Hadtörténeti Intézetben, 2007. december 6-án megrendezett díjátadó ünnepségét neves hazai valamint határon túli építészmérnökök előadásai tették emlékezetessé a mintegy 120 főnyi fiatal – többnyire építésztechnikus hallgató – résztvevő számára.

A konferenciát az Alapítvány kurátora, Megyesi Csilla, nyitotta meg, aki Mahatma Gandhit idézve üdvözölte a meghívottakat. „Épített örökségünk összetartozásunkat jelképezi” – szőtte tovább gondolatait az előadó. Ékes példái ennek hazánk, valamint a Kárpát-medence területén fellelhető kis építészeti csodák: az erdődi vár, a kopácsi református templom, nagy költőink szülőföldjének: Nagyszebennek és Érmindszentnek számos építménye, de még az Argentínában elhelyezett székelykapu sem hagyja érintetlenül az arra járót.
Majd a fiatalokhoz szólva megjegyezte, „legyetek őrei” mindannak, amit elődeink örökül hagytak. Hiszen uniformizál a mai világ: a bankok, éttermek egysíkú képet mutatnak, az egyéni gondolat, az egymás iránti tisztelet, bizalom, megbecsülés mi másból fakadna, mint a ránk hagyott örökségből.

Páll Zsolt erdélyi származású színművész mutatta be a következő előadót, Callmeyer Ferencet, aki az Építészkamara alapítója és első elnöke, Ybl- és többszörös nívódíjas építész. Erdőelve meséi címmel a professzor könyvet is írt, Erdély nevét a finnugor szójátékkal így szólaltatta meg.
Múltja, ősei szorosan kötődnek a Kárpát-medence számos pontjához, német származású nagyapja Pozsonyligetfalun élte élete nagy részét, édesapja pedig Ungváron szolgált a KUK 66. császári gyalogezredében, és a sor furcsa fintoraként abban az épületben volt a főhadiszállása, ahol maga a professzor nem is olyan régen előadást szeretett volna tartani, ha azt az ukrán titkosszolgálat meg nem akadályozza.

A történelem és az egyéni sorsok mindig ilyen furcsa zűrzavarban hömpölyögtek a történelem áradatában, így született számos, az ősi magyar múltat felidéző alkotás. Ezeket igyekszik megtartani a művész. Telki címerén szkíta szarvast láthatunk, Pétervásárén Szent Márton alakja jelenik meg és láss csodát, a Magyar Honvédség NATO-kompatibilis jelképe a Honvéd Vezérkar turulmadaras címere lett. Hasonló alkotómunkából született meg a Kárpát-medence egy közös, képzeletbeli címere, melyen helyet kapott ezt az ősi területet jellemző etnikai sokszínűség: a szlovákok, románok, s így a többi környező nép szimbólumai is megtalálhatók rajta.

Vannak újszerű alkotások, melyek ugyancsak ezt a kulturális gazdagságot hirdetik, így nyithatta meg kapuit, többek között, a révkomáromi Európa-udvar. A magyar építészetnek voltak igen nehéz korszakai. Az 50-es években a náci építészet sztálini manifesztációját akarták Magyarországon is megvalósítani. Az ügyes hazai mesterek a magyar klasszicizmust idézték fel válaszadásképpen. Aztán jött 56 véres csütörtöke (október 25.). Kevesen tudják, hogy a Rókus-kápolna előtti lépcsőn egy váza található és a vázán egy letörölhetetlen évszám: 1956, ahol a hatos leginkább egy nyolcashoz hasonlít, így hárította el a művész, hogy a hatóság közbelépjen.

Természetesen a nemzetközi kultúrtörténeti hatások sem hagyták érintetlenül hazánkat. Le Corbusier szelleme ott lebeg néhány balatoni nyaraló falai között, a híres Tátika szálló tán némiképp ennek köszönhette népszerűségét.

A professzor azonban életműve talán legfontosabb feladatának az iskolák építését tekintette. Az iskolában tér kell, út a fiatalok számára – via scolae – csarnokok, rámpák és mindenekelőtt nagy terek.

S hogy mi is lehet a vezérlőelv az építészetben?- tette föl a kérdést a professzor. Talán az organikus, tájba illeszkedő környezet megvalósítása, egy kicsit Hundertwassertől is tanulhatunk, de ne építsünk új piramisokat új rabszolgákkal.

Az Ybl- és Kossuth-díjas Kévés György az aznap esti Prima Primissima díjátadásra készülve összegezte életművét. Az ő pályafutásának a kezdete is Felvidékhez kötődik. Majd jött az építészet, ahol - mint ahogy anyja szerint a ruhát jó szövetből kell szabni - a művész szerint téglából érdemes alkotni. Az építészetről több könyvet is írt, az egyikben három alapgondolatba sűrítette annak főbb irányzatait, miszerint: először ég felé törő műveket alkotott az ember, szinte maga-magát feláldozva a teremtőért, majd a kereszténység emberi alakban jelenítette meg istent és emberléptékűvé tette a művészetet, és csak aztán bontakozott ki a „modern építészet”, ami mára több mint 700 éves múltra tekint vissza.

Kévés György munkái behálózzák Budapestet és az országot is, részt vett Óbuda Újlak és a VI. kerület újjáépítésében, Sopron belvárosának csinosításában is. Legfőbb művének talán mégis az Orczy-téri irodaház- és bérlakáskomplexumot tartja, ahol a neobarokk és nekonstruktivizmus helyett a tégla patinás hatása adja a stílust. Az impozáns épülettömb egyike kincset rejt magában, a pincehelyiségben elhelyezett kápolna centrális alapzata a magyar kokárdát jeleníti meg, havonta ide gyűlnek a környék imádkozni vágyó keresztényei. A Kévés Galéria mindenki számára nyitva álló tárlatai még többet elárulnak a művész életművéről: helyet kapnak benne a magyar építészet hazai, és a globalizáció jegyében, Mexikótól Chiléig Dél-Amerikát is behálózó remekei.

Dr. Szalay György, a Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának professzora a kárpát-medencei építészet egy újonnan felfedezett kincséről, Komáromról, és az ott található, nemrégiben felújított bencés rendházról tartott előadást.

A komáromi rendház egy kétemeletes épület a Szent András templom szomszédságában. Építését a jezsuiták 1748-ban fejezték be, pár évvel később elkészült a templom is, melynek mennyezetét a világhírű osztrák festőművész, Franz Anton Maulbertsch freskói teszik különösen vonzó látnivalóvá. A történelem vihara nem kímélte a rendházat sem, már a 18. század végén egy földrengés következtében megrongálódott, ezért újjáépítésekor egy emelettel szűkebbre szabták az épületet, majd a bencések tulajdonába került, mely rendet II. József rendelete föloszlatta, míg mintegy 15 évvel később I. Ferenc újra vissza nem állíttatta. A napóleoni háborúk alatt katonai kórházként működött, az ötvenes évek államosítási hullámát követően pedig a komáromi hajógyár szaktanintézete diákotthonának adott otthont. A Komáromi Bencés Rendház jelenleg a szlovákiai bencések székhelye – önálló monostora -, mely a hitéleten kívül különböző karitatív intézmények és keresztény ifjúsági csoportok tevékenységét is szolgálja.

Az utóbbi évek régészeti feltárásai és a XX. század elejéről fennmaradt építési tervdokumentumok új megvilágításba helyezték a rendház építészeti jelentőségét. Az épülethez tartozó telekrészen a belső tér feltárása idején geofizikális mérések is készültek abból a célból, hogy az esetleges további kutatómunka a föld alatt rejtőzködő épületmaradványokat is összefüggésében mutassa be. A régészeti munkákat a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézete végzi. A végső műszaki megoldás - a falkiszárítást követően - a történelmileg értékes leletek kiválasztása, konzerválása után kerül megtervezésre-kivitelezésre.

Már eddig is számos érdekes műszaki elemet tártak fel kutatók, a földrengés után boltíves megoldás biztosította az épület stabilitását, a külső hordozófalak mögött pince helyezkedett el, melyet a légáramlás biztosítására ablakokkal is elláttak, az épület maradék vizének levezetésére pedig az épület sarkában vízvesztőt helyeztek el. A kutatómunka szembesíti a múlt „mérnöki vívmányit” a jelenkor szakszerű megoldásaival, így érthető meg igazán az emberi munka több évszázados értékteremtése, a bencés „ora et labora” jegyében.


Pásztor Péter felvidéki építész, egyetemi tanár, a Szlovák Építészkamara elnöke a természetes jogok fogalmát választotta az organikus építészetről, illetve a funkcionalista modernizmusról tartott előadása mottójául. Kirk Russel politikai gondolkodó (1918-1994) írásaihoz nyúlt vissza, és a konzervatív gondolkodásmód hat alapelvénél elsőként a transzcendentális rendbe vetett hitet említette, ami megtalálható a „természetes törvényekben, melyek uralják a társadalmat és a lelkiismeretet.” És mi az a természetes törvény? Olyan szabályok, „melyek vagy az isteni parancsolatokhoz, vagy az emberi lény alaptulajdonságaihoz, vagy az elvont rációhoz, illetve az emberiség ősrégi tanulságaihoz vezethetők vissza”.

Ma az építészetet elvakultan két kategóriába sorolják: a tehetségesek a funkcionalista modern építészetet követik és a kritika szerint perifériára szorulnak az egyedi épületeket alkotó, organikus vagy regionalista építészet művelői. Nem lenne ilyen elvakult a kategorizálás, ha elfogadnánk a természetes törvényekhez hasonló alapvető építészeti elveket is, mint például a városrendezés, az épületek részleteinek minősége, a funkcionális minőség, az építészet kifejezőereje, filozófiája, küldetése. Ez utóbbiak adják azt a „többletértéket”, mely alapján az építészet művészetként értékelhető. Ha ezeket az elveket követnénk, nem hódítana az építészeti minimalizmus, mely a kiüresedett környezetben élő lakótelepi nemzedéknek vajmi keveset mond, hisz az egyszerűsítés lassan a nullához közelít.

Szlovákiában a lakosság 97%-a talán nem is érzékeli az építészeti értékeket. A mai iskolarendszerünk túlságosan el van foglalva a műszaki, jogi, gazdasági ismeretek tanításával és így értékelik az architektúrát is. A kultúra elvész, nem beszélve a természetes törvényekről, a helyes emberi magatartásról, az etikáról.

Massimilano Fuksas a Velencei Építészeti Biennálén 2000-ben „több etikát, kevesebb esztétikát” követelt, s ez kellene, hogy legyen a vezérlőelv mindannyiunk számára. Különösen fontos ez ádvent, a remény és várakozás időszakában – így zárta előadását a felvidéki mester.

Az ünnepség zárásaképpen Megyesi Csilla átnyújtotta a Magyar Fiatalokért Díj 2007. évi díjazottainak - az Amerikában élő Radics Gézának és az erdélyi Gagyi Zoltánnak – járó emlékérmet és plakettet, melyet az ünnepeltek képviselői vettek át.
KÜLDETÉSÜNK:
..Saját, valamint az alapítványhoz csatlakozók anyagi erejével támogatni a határon túl élő magyar fiatalok anyaországgal való kulturális, tudományos, oktatási, nevelési területen történő kapcsolattartását, amelyet Magyarországon, vagy a magyar fiatalok érdekében külföldön fejtenek ki...
Részlet az Alapító Okiratból

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on

MFHN Alapítvány a Facebook-on
Közhasznúsági jelentések
Önkénteseket keresünk
Ha...
  • örömmel veszel részt Kárpát-medencei programokban
  • szívesen szervezel ifjúsági rendezvényeket
  • nem riadsz vissza a pályázatírástól
  • és a papírmunka sem tántorít el
Alapítványunk várja jelentkezésed az mfhn@mfhnalap.org email címen!