Főoldal · Kapcsolat 17. January 2019
  Az alapítvány célja
  Szervezeti felépítés
  Híreink
  Aktuális pályázatok
  Sajtószerepléseink
  Magyar Fiatalokért Díj
  Pályázati útmutató
  Képgaléria
  Linkek, hivatkozások
  Kapcsolatfelvétel
  Támogatók
Das Ziel der Stiftung
Unser Ziel ist: die Unterstützung ausserhalb der ungarischen Grenzen lebenden jungen Ungarn, die ihre ungarischen Wurzeln noch pflegen.

Weiter >>>
The aim of the Foundation
Our aim is to financially support (using both the Foundation's and individuals' financial means) the maintenance of the cultural, scientific and educational relations between the youth living beyond the frontiers and the mother country.

More >>>

További médiaszerepléseinket megtekintheti honlapunk "Sajtószerepléseink" szekciójában.
TÁMOGATÓINK


Paksi Atomerőmű


Hegyvidéki Önkormányzat


Kráter Mûhely


Budapest Bank


Computer Dienstleistungen Bern, Svájc


Patricius Borház


www.miegyutt.hu
http://www.facebook.com/miegyutt

„Dsida Jenő, a poeta sacer” - beszámoló
Dsida Jenőnek nemcsak személyes életútjába és irodalmi munkásságába nyújtott betekintést irodalmi összejövetelünk, de László Péter Sándor teológus és a történeti földrajz kutatója előadásának köszönhetően a család XII. századig visszavezethető eredetéről is rengeteg érdekes adat és tény tárult fel előttünk.

A név eredete szerinte mongol katonai fegyverre vezethető vissza, amit Erdélyben, közelebbről Székelyföldön is ismernek, de nem „dsidaként”, hanem kopjaként megnevezve.

A család feltehetően a Csángóföldről dél felé – a Déli-Kárpátok északi, azaz erdélyi oldalán – vonulva a Szerémségig vándorolt, így mindenekelőtt a Délvidéken vert tanyát, nem pedig Erdélyben, ahogyan sokan tudni vélik.

Számos további híres családnév kötődik a Dsidákhoz (Gécziek, Prónayak, Garamszegiek) rokoni kapcsolatok révén, és sok tehetség: katonák, mérnökök, költők. Egy az utódok közül személyesen is megtisztelte rendezvényünket felesége és gyermekei (kik közül a két legfiatalabb – Virág és Gergely – ugyancsak jelen volt) társaságában. Dsida László Dsida Jenő másod unokatestvérének fiaként büszkén emlékezik a híres nagybácsira és más neves rokonaira.

A szatmárnémeti születésű költő életútjáról sok apró részletet – a szintén szatmárnémeti születésű, és Dsida líceumában érettségizett – Halmosi Sándor költő (műfordító, „civilben” programozó matematikus) versekhez fűzött magyarázataiból ismertünk meg. Dsidát ugyan az iskolákban nem tanították olyan részletesen (esetenként egyáltalán nem – ez erősen tanárfüggő volt, különösen a „Létező Szocializmusban”, azaz még 1990. előtt), de József Attila őt tartotta Radnótival egyetemben kora legnagyobb magyar költőjének. Mindhármuk élete hamar (30-as éveik elején) kihunyt, amiben a történelemnek, a meg nem értettségnek, valamint rendkívüli lelki érzékenységüknek komoly szerep jutott. (Korai halálát szervi szívbajának tulajdonítják.)

Dsidát, aki szent küldetését hámozatlanul, költői mezítelenségében tárta elénk, sokan őrültnek vélték. Akár Csontváryt a festészetben. Pedig csak tanított folyton-folyvást, nyílt őszinteséggel és korán (szinte „koravénen”) megszerzett, megszenvedett életbölcsességgel. Már az érettségit kis híján megtagadták tőle, hisz „Valami fáj” c. versét a magyarság, pontosabban Trianon gyászaként értelmezték – román fennhatóság alatt oktató – tanárai. Pedig költeménye utalást sem tartalmazott a „magyar” sors felett érzett fájdalmára. Mikor először a „magyar” szót Dsida kiejtette – a vers erre a legtisztább bizonyság – a Psalmus Hungaricus c. versnek kellett megszületnie. Még így is korán jöttek szívbe markoló gondolatai: Bánffy Miklós bár megvásárolta a költeményt, eltanácsolta őt a megjelentetésétől, így az csak halála után két évvel Észak-Erdély visszacsatolása napján látott napvilágot, ami tovább erősítette a 2. vh. utáni mellőzését, úgy a kommunista Magyarországon, mint Romániában.

A költő bár partiumi volt (sőt: sokan Szatmárnémetit még a történelmi Partiumhoz sem sorolják!), a megcsonkított ország helyett az „erdélyi” sorsot választotta, Koós Károlyhoz és Bánffy Miklóshoz hasonlóan.

Azt a jóságot és derűt, mely költészetéből árad, Halmosi Sándor szerény áhítata és Auth Magda, a Kossuth Rádió hullámairól jól ismert zengő-bongó hangja, avatott felolvasása tette különösen élvezetessé és átélhetővé. Mintha hirtelen az a kis terem, ahol ültünk, templommá, jómagunk pedig a Nagycsütörtök szerzeteseivé váltunk volna, olyan átható és magával ragadó volt minden gondolat, szó, vessző és pont.
KÜLDETÉSÜNK:
..Saját, valamint az alapítványhoz csatlakozók anyagi erejével támogatni a határon túl élő magyar fiatalok anyaországgal való kulturális, tudományos, oktatási, nevelési területen történő kapcsolattartását, amelyet Magyarországon, vagy a magyar fiatalok érdekében külföldön fejtenek ki...
Részlet az Alapító Okiratból

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on

MFHN Alapítvány a Facebook-on
Közhasznúsági jelentések
Önkénteseket keresünk
Ha...
  • örömmel veszel részt Kárpát-medencei programokban
  • szívesen szervezel ifjúsági rendezvényeket
  • nem riadsz vissza a pályázatírástól
  • és a papírmunka sem tántorít el
Alapítványunk várja jelentkezésed az mfhn@mfhnalap.org email címen!