Főoldal · Kapcsolat 18. October 2017
  Az alapítvány célja
  Szervezeti felépítés
  Híreink
  Aktuális pályázatok
  Sajtószerepléseink
  Magyar Fiatalokért Díj
  Pályázati útmutató
  Képgaléria
  Linkek, hivatkozások
  Kapcsolatfelvétel
  Támogatók
Das Ziel der Stiftung
Unser Ziel ist: die Unterstützung ausserhalb der ungarischen Grenzen lebenden jungen Ungarn, die ihre ungarischen Wurzeln noch pflegen.

Weiter >>>
The aim of the Foundation
Our aim is to financially support (using both the Foundation's and individuals' financial means) the maintenance of the cultural, scientific and educational relations between the youth living beyond the frontiers and the mother country.

More >>>

További médiaszerepléseinket megtekintheti honlapunk "Sajtószerepléseink" szekciójában.
TÁMOGATÓINK


Paksi Atomerőmű


Hegyvidéki Önkormányzat


Kráter Mûhely


Budapest Bank


Computer Dienstleistungen Bern, Svájc


Patricius Borház


www.miegyutt.hu
http://www.facebook.com/miegyutt

Beszámoló – Magyar Fiatalokért Díj-átadó ünnepség
Idei évi díjátadónk nyitányaként a Veritas Történetkutató Intézet Horthy-kori Kutatócsoportjának két jeles képviselője tartott előadást közös történelmi múltunk máig fájó kérdésköréről, a trianoni békediktátum következtében elveszített területek visszacsatolásának körülményeiről és átmeneti sikeréről.

Dr. Joó András átfogó képet tárt elénk az első és második bécsi döntés keretében Magyarországnak ítélt felvidéki, kárpátaljai és erdélyi területekről, majd a területi revíziók a világháborút követő lehetőségeiről.

1939-ben, az első bécsi döntést követő lelkesedésben Szekfű Gyula szerkesztésében megjelent Mi a magyar? c. tanulmánykötetéből merítette bevezető gondolatait. Az első világháborút követő posztbirodalmi trauma ránk nyomta fekete bélyegét, és elterjedőben volt a „rossz, gyönge, hamis, beteg” magyar megcímkézés.

Szekfű Gyula ezzel szemben egy jobb alternatívát kínált, a magyar embert szerinte a „vitézség, szabadságszeretet és a politikai belátás” teszi hasonlóvá, ebből kell merítenünk. Sajnos a háború alatt nem tudtuk megtartani függetlenségünket, ezért Kozma Miklós, egykori belügyminiszter nem véletlen fogalmazott úgy az I. bécsi döntést követően, hogy a területek visszaszerzése nem jelentett mást, minthogy „valamivel nagyobb ketrecben, valamivel több magyar fog élni”. A második világháború lezárultával a korábban visszaszerzett területeket elveszítettük, bár Észak-Erdély még vita tárgya lehetett, hiszen Románia is német szövetségesként sodródott a háborúba. sajnos ebből az ígéretből sem vált valóra semmi. Tárgyaltunk Csehszlovákiában (Kónya Kálmán és Tiso ráadásul magyarul!), Szekfű Gyula a moszkvai delegáció élén, majd az amerikaiakkal, de Truman sem adott lehetőséget területrendezésre, helyette segélyt ajánlott fel. A Kádár-korszak diplomatái nem döngették a kapukat az elszakított területek ügyében.

Talán az összefogás hiányzott a magyarokból? Hiszen Dusan Simovic a magyar hadsereg délvidéki bevonulását megelőző 1941-es belgrádi németellenes puccs vezére úgy fogalmazott „a magyarok alkalmatlanok a szervezett összeesküvésre”. Bármi is okozta, hogy végül nem tudtuk megvédeni majd visszaszerezni területeink jelentős részét, a „jövő ideológiája még cseppfolyós állapotban van, éppúgy, mint a magyar határok kérdése” – zárta előadását Kállay Miklós gondolataival a történész.

Dr. Hollósi Gábor a bazaltból készült macskakövek mindennapi jelentőségére rávilágítva vezetett be minket a Nógrád-Gömöri térség bazaltbányáinak és azon belül is a macskalyuki bányák világháborús történelmébe. Krepuska Géza gégészprofesszor ui. elérte, hogy Somoskőt visszacsatolják Magyarországhoz 1923-ban. Igen ám, de a döntéssel egy bazaltbányát kettémetszettek, ami így a Somoskői Bazaltbánya Rt. működését érintette kedvezőtlenül. Csehszlovákiával azonban sikerült megegyezni, hogy a bányát a vállalat az elcsatolt területen is szabadon kitermelheti, sőt a többi csehszlovák céggel egyenlő bánásmódban részesül. Az egyezséget 2. sz. genfi jegyzőkönyvként tartották nyilván és 25 évre kötötték.

Éppen az államosítások idejére esett a szerződés lejárta, de a Losonci Nemzeti Tanács első körben nem államosíthatónak nyilvánította a bánya csehszlovák egységét. Amikor azonban 1948 februárjában a csehszlovák kommunizmus győzedelmeskedett, a jegyzőkönyv meghosszabbítása elmaradt, persze kellett ehhez a magyar Külügyminisztérium és Közlekedési Minisztérium restsége, hiszen a csehek mutattak némi hajlandóságot a megegyezésre. Végül a bányajogot elveszítettük és a Somoskői Bazaltbánya Rt.-t kitermelési terv hiányában likvidálták. Így estek áldozatul és csonkultak meg a nagyvárosok macskakő szükségletét fedezendő a balatoni hegyek.

A történelem ingoványos mezsgyéjéről átkalandoztunk egy kicsit Csángóföldre. Először Szutor Ágnes, a Kráter Műhely Egyesület beszámolójából tájékozódtunk a csángó népdalversenyről, majd kislánya, Turcsány Bíbor Anna énekelt csengő hangján egy csángó éneket, és végül László Péter Sándor a szkíta sávon keresztül a történelem-földrajz segítségével vezérelt el minket Moldvába, a csángók földjére. Egy génszekvencia köti össze a szkíta eredetű népeket, melyek kelet-nyugati sávban mozogtak a mai Oroszország, Ukrajna és Kelet-Lengyelország (szarmát-sík) területén. Többek között ők közvetítették a kínai szogd írás alapjait (Stein Aurél kimutatta).

Ezen a kelet-nyugati irányú sávon vertikális folyosók is kialakultak, ezek egyike a Szeret-Prut-Moldva és Dnyeszter folyók által határolt vidéken, ahol a csángók is megtelepedtek. Hogy végül a csángókat a kunok, besenyők, jászok vagy a hunok leszármazottainak tekinthetjük-e, bizonytalan. Hamar keresztény püspökség alá tömörültek, melyet Milkó városáról neveztek el. Sajnos a mongolok vezette nogáj horda (orda) a 13. században hatalmas pusztítást vit végbe ezen a vidéken. Mindenesetre az északi és déli csángók máig őrzik hagyományaikat a Gyimesi-hágón túl és Domokos Pál Péter írásaiból sokat megtudhatunk ezekről a népi tradíciókról.

Díjátadónk a témák változatosságához hasonlóan a díjazottak tekintetében is sokszínűséget mutatott. Dr. Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet igazgatója először Dr. Univ. Kőrösi Máriának, a Partiumi Keresztény Egyetem docensének, majd Pogár Lászlónak, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnökének, és Répási Istvánnak, a Beregszászi „Bereg” Mozgáskorlátozottak Sport és Egészségjavító Klub Társadalmi Szervezet titkárának nyújtotta át a Magyar Fiatalokért Díjat. Az ünnepséget a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány elnökének, dr. Kopp Kristófnak a szavai zárták.
KÜLDETÉSÜNK:
..Saját, valamint az alapítványhoz csatlakozók anyagi erejével támogatni a határon túl élő magyar fiatalok anyaországgal való kulturális, tudományos, oktatási, nevelési területen történő kapcsolattartását, amelyet Magyarországon, vagy a magyar fiatalok érdekében külföldön fejtenek ki...
Részlet az Alapító Okiratból

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on

MFHN Alapítvány a Facebook-on
Adó 1%
Kérjük, támogassa tevékenységünket, és ajánlja fel adója 1%-át Alapítványunk javára!További információ >>>
Közhasznúsági jelentések
Önkénteseket keresünk
Ha...
  • örömmel veszel részt Kárpát-medencei programokban
  • szívesen szervezel ifjúsági rendezvényeket
  • nem riadsz vissza a pályázatírástól
  • és a papírmunka sem tántorít el
Alapítványunk várja jelentkezésed az mfhn@mfhnalap.org email címen!